Hajdina, a csoda köret

Segít a máj elzsírosodásának megelőzésben, jótékonyan hat a koleszterinszintre, és cukorbetegeknek is kimondottan javasolt a fogyasztása.

Tudtad?

Több évszázaddal ezelőtt mindennapi tápláléknak számított a hajdina. Amikor nem volt elég bőséges a búzatermés, akkor hajdinával pótolták. Európába a XIV. századba ért el. Hozzánk minden bizonnyal tatár közvetítéssel jutott el, és azóta is bőséggel és könnyedén megterem mindenfelé.  Népies elnevezése pohánka, tatárka vagy tatárbúza. A feltételezések szerint a – botanikailag a keserűfűfélék családjába tartozó, ám gabonapótló – növény Ázsiából, Kínából származik.  Nagyon magas a rosttartalma, ezért jó hatással van az emésztőrendszerre. Többféle B–vitamin is található benne nagy mennyiségben és nincs híján E- és C-vitaminban sem. Megtalálható benne a cink, a réz, a mangán, a kalcium és a magnézium is.
Sőt! 

Segít a máj elzsírosodásának megelőzésben, jótékonyan hat a koleszterinszintre, és cukorbetegeknek is kimondottan javasolt a fogyasztása.
A hajdina magját őrölve lisztként, vagy egészben használjuk fel. A magot meg is pörkölhetjük, akkor enyhén diós ízt kölcsönöz az ételnek. Hajdinából készíthetünk levest, levesbetétet, köretet, kását, salátát.
Elkészítése nagyon egyszerű, kétszeres mennyiségű vízben addig főzzük, amíg a szemek megpuhulnak.

A híres orosz blini és a francia galette (lepény, palacsinta) tésztája is hajdinalisztből készül.