Gombóc Artúr-(né) és a csokoládé esete

Dél-Amerika őserdeiben vadon él a kakaófa, amelynek gyümölcse a kakaóbab. Virágzó ültetvények voltak már Amerika felfedezése előtt Mexikó és a mai Venezuela területén. Az első kakaóültetvények az indiánok vándorlási útvonalát követték.

Közelegnek az Ünnepek…. Csilin- giling….. Száncsengő……. Közeledik a tél! Nyugi még ősz van, de közeledik szépen lassan. Végre „legálisan” nyomhatjuk magunkba a csokit! Nem mintha ne engedhetnénk meg magunknak ezt bármikor…. de mégis olyan jól hangzik az, hogy a tél közeledtével mindenki növeszt egy kis fókapufit magának, és a hatalmas pufajkák alatt nem látszik a kis csoki felesleg :/ …
– Ez a feltevés akár lehetett volna Csukás István egyik mesefigurája is, a már jól ismert Gombóc Artúré akinek éjjel nappal csak a csokoládé járt a fejében.
Egészen pontosan a kerek csokoládé, a szögletes csokoládé a hosszú csokoládé, a rövid csokoládé, a gömbölyű csokoládé, a lapos csokoládé, a tömör csokoládé, a lyukas csokoládé, a csomagolt csokoládé, a meztelen csokoládé, az egész csokoládé, a megkezdett csokoládé, az édes csokoládé, a keserű csokoládé, a csöves csokoládé, a mogyorós csokoládé, a tejcsokoládé, a likőrös csokoládé, a tavalyi csokoládé, az idei csokoládé és minden olyan csokoládé amit csak készítenek a világon……..

Nagyon könnyen azonosulok Artúrral és az ajándékozások közeledtével egyre inkább életbe vágónak gondolom azt, hogy a csokoládé történetének és a csokoládéimádat pokolra jutásának a folyamatát kibeszéljük!
Mindannyian ismerjük a forgatókönyvet, persze nem kijelentem csak feltételezem…. :
– Na jó csak egy kocka. Na jó csak egy második, de többet tényleg nem! Hát jó a harmadikat, de aztán tényleg ez az utolsó… a fenébe már több mint a felét megettem, most már ezt a kicsit nem hagyom itt egyedül árválkodni…..- Na igen! Az első jel, hogy a csokoládé a világ talán egyik legnagyszerűbb találmánya.


Csokoládé Történelem:

Dél-Amerika őserdeiben vadon él a kakaófa, amelynek gyümölcse a kakaóbab.
Virágzó ültetvények voltak már Amerika felfedezése előtt Mexikó és a mai Venezuela területén. Az első kakaóültetvények az indiánok vándorlási útvonalát követték. Az aztékoknál és a Mayák- nál a kakaóbab többféle funkciót is betöltött. Szerepelt vallási szertartásaikon,- mint varázsital – (egy Maya legenda szerint a csokoládé az istenek eledele), fogyasztották élvezeti cikként és élelmiszerként is. Ugyanakkor fizetési eszközként is használták, hiszen Amerika felfedezése előtt az adót még kakaóban fizették. Egy rabszolga ára akár 100 kakaóbab is lehetett (sajnos volt rabszolgaság). Itt kapcsolódik be a csokoládé-történetbe Kolombusz Kristóf, aki egy Maya kereskedő bárkáján találkozott először a kakaóbabbal, mint fizetési eszközzel. Haláláig nem is sejtette, hogy Európa kereskedelmében a kakaóbabnak másféle szerepe is lesz. A kakaóbab Európába átkerülve csaknem 200 évig a spanyolok kereskedelmi monopóliumát képezte s csak ezután terjedt el Európa országaiban. Spanyol krónikások jegyezték fel, hogy az indiánok által főzött kakaóital nem ízlett a hódítóknak. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert vízzel főzték és édesítés nélkül fogyasztották. Csak később, a spanyolok által betelepített szerzetesek és apácák kezdték el az európai ízlésnek megfelelő, ízesített csokoládét készíteni. Európában a csokoládé fogyasztás a 17-18. században kezdett elterjedni. Spanyolországból először a Vatikánba kerül, majd Olaszországban jön divatba. Elterjedését vallási viták követik, mivel a hölgyek már a templomba is magukkal vitték az édes nektárt. Kezdték úgy vélni, “a jól elkészített csokoládé oly nemes eledel, hogy az istenek tápláléka inkább ez lehetett, mint a nektár, vagy az ambrózia.” Olvashatunk egy bizonyos Debauve úrról, – aki egyébként gyógyszerész volt – és aki “feltalálta” a különféle fűszerekkel kevert gyógy-csokoládét. Sovány és vézna embereknek erősítő csokoládét javallottak, idegeseknek narancsvirággal ízesítettet, míg a levert emberek csokoládéját ámbrával fűszerezték. Nemigen csodálkozunk rajta, hogy lassanként a csokoládégyártás Franciaországban jelentős iparággá vált. S míg a csokoládé lázba hozta egész Európát, már nem csak a divat, de a szaporodó gyárak alapanyag szükséglete is megindította az egyes országok versenyét a kakaóültetvények megszerzéséért. A csokoládé Európai karrierje azt is jelentette, hogy elfogytak az amerikai termőterületek. Új helyet keresnek a kakaóültetvények számára, amit Afrikában találnak meg. Itt 1882-ben telepítenek először kakaó-cserjét. Ez a telepítés olyan jól sikerült, hogy századunkra a világ kakaóbab termésének 77%-át Afrika adja. Budapesten összesen két cukrász volt , Stühmer Frigyes (1868) és Gerbeaud Emil (1886) akik maradandót tudtak alkotni vállalkozási szempontból. Például Gerbeaud Emil volt aki a konyakos meggyet megtudta honosítani Magyarországon, amit ma is nagyon szeretünk. Stühmer Frigyes pedig a jó minőségű cukorkáiról is ismert lett. Az első világháború után vált a csokoládé luxuscikkből közszükségleti cikké. Például azért mert nagyon sok jó hatással is rendelkezik amellett, hogy nagyon finom.

Csokoládé hatásai:

Jót tesz a szívnek és a vérkeringésnek, azért mert az étcsokoládé segít visszaállítani az erek rugalmasságát és megakadályozza, hogy a vérsejtek a véredények falához tapadjanak. Ásványi anyagokban gazdag, mert a jó csoki minimum 70 % -os, tele van káliummal, cinkkel és szelénnel. A vas bevitelében is segít. Csökkenti a koleszterint. Jó a bőrnek mert az étcsokiban fellelhető flavonolok megvédhetik a bőrt a Nap károsító hatásaival szemben. Az agy működésére nézve kedvező. A csokitól jobb lesz a közérzetünk mert a csokoládé feniletilamint tartalmaz (PEA) ezt a vegyületet például a szerelembe esés folyamán szokta még előállítani a gondolkodásért felelős szervünk. A PEA az agyunkat endorfintermelésre sarkallja. No Komment! Inkább szóljatok hozzátok Ti! A Facebook oldalon ezt megtehetitek ???? Ja de, csak annyit, hogy akármennyire is imádjuk a csokit FONTOS a mértékletesség!