A konyha

Ideális esetben egy konyhát nagynak képzelünk el. A legbarátságosabb konyhák közé a nagy családi konyhákat sorolhatjuk, ahol általában nem csak a főzés és az étkezés a fő, hanem a mindennapi élet. A családok színtere. A konyhában felnövő gyermekek valahogy sokkal inkább közösségi szemléletűek, mint saját szobájukba elvonuló társaik. Példának ,az amerikai stílusú konyhát tudnám felhozni, ahol a konyha és a nappali egy légteret alakít ki. Így a kedves mama folyamatosan szemmel tarthatja a csemetéit, miközben például palacsintát készít nekik. Bűbájos lehet egy pici főzőfülke is ahol egyhelyben állva végezhetjük mindazokat a torna gyakorlatokat melyeket valamikor a testnevelő tanárunk jó szándékkal parancsolt a középiskolában. Legyen az a guggolás, vagy a tyúklépésben megközelített konyhaszekrény. Viszont most térjünk vissza a nagyobb alapterületű konyhákhoz, melyek gyakoribbak és többet is lehet róluk beszélni. Nézzük sorjában. Vegyük sorra a berendezéseket a kellékeket és beszéljünk egy keveset az elrendezésükről is. A cél, hogy egy olyan konyhát tudjunk kialakítani ahol szívesen töltjük az időnket.

Padló, fal, mennyezet

A konyha burkolása nem nehéz kérdés, csempével illetve járólapokkal lehet fedni. A mosása és a gondozása nagyon egyszerű. A konyhában a padlózat legeredményesebb megoldása a kerámia csempe. Erős, nedvességálló és jól ellenáll a hőmérséklet változásainak is. A papír tapéta egyértelműen nem alkalmas a magas páratartalom miatt, mert a festék gyorsan „lehámlik”. A legalkalmasabb anyagok vinil vagy nem szőtt tapéta, jó festéktartó, falburkolat. A vidéki konyhák padlói leggyakrabban fából készültek, de csak a drága fajta fa alkalmas. Azért mert a megnövekedett páratartalom miatt, az olcsó fa megduzzad és gyorsan romlik. Ha a fa padlón gondolkozunk, a laminált parketta se rendelkezik a szükséges nedvességállósággal. A linóleum nem tolerálja a nyomást, könnyen deformálódik, és megrepedhet a hőmérsékletváltozás miatt. Tehát a járólapok legyenek lehetőség szerint masszív kerámia lapokból.

Konyhai világítás

Fontos, hogy a konyhánknak legyen központi világítása, hogy „mindenhol ott lehessen a szemünk”. Éppen ilyen fontos az is, hogy helyi világítás biztosítsa: jólássunk a tűzhelynél, az előkészítő helyen, és a mosogatónál is.

Szín, dekoráció

Gyakorlati okokból, a konyha színeit és dekorációját érdemes úgy választani, hogy mekkora helységről beszélünk. Ha konyha kicsi, akkor jobb, ha olyan fényárnyalatokat használunk, amelyek vizuálisan növelik a teret, mint például a világos bútorok vagy fényesen csillogó fehér falak, szekrények, vagy egy – egy tükör elhelyezése is gyorsan segít a „teret tágítani”. Ha a konyha viszonylag nagy akkor érdemes világosabb színeket használnunk. A semleges nyugalom ami megtarthatja a hely szépségét és jellegét. Véleményünk szerint a kevesebb néha több elven alapszik, így amikor takarításra kerül a sor nem lesz problémánk a sok zsíros olajos tárgy letörlésével, mert nem lesznek ilyen tárgyaink. A konyha dekorációja elsősorban a kényelemtől függ. Talán itt van szükség, díszítés nélküli, vagy a leginkább praktikus elemek használatára, amelyeket nem kell gyakran mosni. A kis díszítő elemeket el lehet hagyni mert nagy gondot okoz a takarításuk. Pepecs munka. Ugye, nem a takarítással akarjuk tölteni az időnket, ezzel mind egyetértünk úgy gondolom.

Konyhapult

A konyhában sok munkaterület kell, hogy legyen. Ritka az a konyha, ahol a pulton nincs semmi, az egész felület rendelkezésünkre áll a munkához. A konyhaszekrényben általában nem fér el az edényeket kívül más, pedig van még számtalan „apróság”. Ezek általában a pulton terpeszkednek, elfoglalva legalább a felét. De nem csak azért vannak elöl ,mert nem férnek be máshova, hanem azért is, mert úgy érezzük, mindennap használatosak. Melyek ezek az eszközök? Kenyérpirító, melegszendvics-készítő, rezsó, gyümölcscentrifuga, turmixgép, kenyértartó, mozsár…

Konyhaasztal

Csak olyan konyhákban van jelentősége, ahol étkezünk is. A konyhaasztalon nem dolgozunk, ha megfelelő előkészítő pultunk van, még a gyúródeszka is elfér ott. Fontos, hogy az asztal stabil legyen, céljának megfelelő, pont akkora, hogy a leültetett személyek kényelmesen elférjenek. Könnyen kezelhető terítőt tegyünk rá, és gyakran cseréljük, ne tartogassunk pecsétes abroszt az asztalon. Igénytelen és ízléstelen, egy konyhatündér mindig tiszta!

Bútorok és felszerelések

Konyhaszekrény

Évek alatt alakul ki az a rend, ami megkönnyítheti, vagy megnehezítheti a munkát a konyhában. Jó, ha mindennek állandó helye van. Ezt tekinthetjük aranyszabálynak is .

  • A konyhaszekrény felső részébe kerüljenek a poharak, a csészék, a tányérok. Ezen belül is különítsük el azokat, amelyeket minden nap használunk. Nem kell, hogy elől legyenek a ritkán használt – csak vendégnek szánt – dolgok.
  • A fiókba, műanyag evőeszköztálcára kerüljenek a kanalak, villák, kések, kiskanalak, amelyeket gyakran használunk. Külön fiókba a kiskések, nagykések, főzőkanalak, zöldséghámozók és szeletelők, fokhagymaprés, tojásszeletelő, citromprés, hústűk, üveg szívószálak, szívószál kefék.
  • Ismét külön helyet foglalnak el a darálók, a húsklopfoló, a reszelők, a habverő, a krumplinyomó, a szűrők és a szita, valamint a vágódeszkák.
  • Legyen egy mindenes fiók is, általában itt vannak a legnagyobb értékek, a konzervnyitótól kezdve a különféle pótalkatrészekig, sörnyitótól a dugóhúzóig, szinte minden amit normál esetben nem tudnánk csak úgy könnyen elhelyezni. Ez egy vicc, de mint már ahogy az élet is tanítgat minket . Minden viccnek a fele igaz. Tehát döntsük el magunk, hogy eme fiókra szükségünk van e avagy sem.
  • Nyugodtan akasszunk ki a konyhafalra azokat a dolgokat, amelyek méretük miatt nem férnek el a fiókokban, vagy az ajtók mögött. Hosszú nyelű serpenyők, tálalókanál, mérleg, merőkanál.

Nagyon dekoratív tud lenni, ha jól választjuk meg a helyét.

  • A konyhaszekrény alsó részében helyezzük el az edényeket. Ésszerű rendben a törékeny tálakat és a jénai edényeket, külön a lábasokat, a fazekakat, serpenyőket és a tepsiket (egymásba helyezve , a legnagyobbtól a legkisebbig). Itt is kialakul előbb-utóbb egyfajta rend, attól függően, hogy melyik edények nőnek a kezünkhöz és a szívünkhöz. Azok legyenek a kezünk ügyében, a legközelebb hozzánk, hogy a legkönnyebben elérhetőek legyenek.

Ne vegyünk edénysorozatokat, ilyesmit csak nászajándékba kap az ember (akkor viszont ne tiltakozzunk!). Csak olyan méretű és mennyiségű edény legyen otthon, amit használunk is.

Egy újabb arany szabály: amit egy éven keresztül nem használtunk, arra nincs is szükségünk!
Mikor begyűjtjük a felszereléseinket érdemes a tartósság és megbízhatóság szerint választani. Tehát válasszuk a minőséget!

Tűzhelyek

A tűzhelyek használatát szorgos odafigyeléssel meg lehet tanulni! Csak semmi pánik! Ördöglakatnak nem mondanám semmiképpen sem. Könnyebb a használata mint gondolnánk.

Gáztűzhely

Begyújtásának külön „fortélya” van: a gyufaszálat jobb kézben tartva végig húzzuk a bal kezünkben tartott skatulyán. Ha fellobban a láng, a skatulyát letesszük, a lángrózsa gombját benyomjuk, majd csapját balkézzel elfordítjuk. Ezzel egy időben odatartjuk az égő gyufaszálat a kiszökkenő gáz útjába. Gyakori hiba: nem azt a gázcsapot fordítjuk el, amelyikhez a lángot, vagy a gyújtót tartjuk. Tipp: Figyeljünk, oda arra amit csinálunk. A tűz veszélyes és nem játék! A gáztűzhely lángrózsái fölé érdemes különféle hasznos dolgokat venni. „Kis korcs (négylábú) pléhpókot”, ami megtart egy kisebb lábast, vagy bögrét a láng fölött. Lángelosztót, ami szélesebbre tereli a lángot, hogy egy nagyobbacska edényalját ne csak középen érje. Kerek vaslapot, ami a főzés ideje alatt felforrósodik, így hamarabb el lehet zárni a gázt, a platni még hosszú percekig főz. Még egy arany szabály: sose gyújtsunk a gázrózsára tett edény alá, mert akkor nem látjuk, ha a gázrózsa szabálytalanul ég. A helyes sorrend: segédeszköz, gyújtás, edény (ne üresen).

Villanytűzhely

Aktivizálása sokkal-sokkal egyszerűbb, mint a gáztűzhelyé. Csak egyetlen gombot kell elfordítani. A gombokon lévő jelöléseket addig kell jól megtanulni, amíg látszanak. Ha valaki már egy kopott gombokkal rendelkező tűzhelyhez jut,akkor saját érdekében fesse-jelölje újra a gondosan kisilabizált számokat és jeleket, mert főzés közben nincs idő töprengeni. Ha pedig „gondolom”- alapon nyúl a gombhoz, biztosan nem jó irányban, vagy nem a megfelelőt fordítja. Ilyen esetben éri az embert a meglepetés: fél óra alatt sem forr fel a teavíz, a mellette lévő lap viszont vörösen izzik. Rengetegen a villanytűzhelyre esküsznek. Nem vagyunk egyformák. Az én legfőbb kifogásom mindig az volt ellene, hogy lassan történik az amit én szeretnék. Ha csak két deciliter vizet szerettem volna hirtelen meglangyosítani, meg kellett várnom, amíg a főzőlap felforrósodik, és a bögre átad a víznek ebből a forróságból. Azután pedig sajnáltam, hogy ott hűl kihasználatlanul a forró lap. Mert a gáznál, ugye, mindez két perc, és csak addig ég a láng, ameddig kell. A választás mindenki kezében ott van! Lehetősége van mindenkinek azt a tűzhelyet megvásárolni ami a pénztárcájának és a logikájának a legmegfelelőbb

Hűtőszekrények

Hűtőszekrény Hogy mi van a hűtőben, igenis az tudja „kívülről”, aki feltölti. A „Keress magadnak valamit”, vagy a „Szolgáljátok ki magatokat” kezdetű mondatok következményeként a családtagok ábécé-sorrendben, vagy születési évszámuk szerint masíroznak ki a konyhába, és egyenként hosszú pecekig tanulmányozzák a hűtő tartalmát. Nem tudnak dönteni. Belepiszkálnak mindenbe. Megeszik a holnapi lecsóba szánt kolbászt. Nem teszik vissza az edények tetejét, aminek következtében másnap a kolbász ízű vaj miatt reklamálnak. Egyszóval, a legokosabb, ha minden aznap megehetőt kipakolunk az asztalra, abból már bátran válogathat a család, a maradékot pedig a saját szisztémánk szerint, mi magunk tegyük vissza a hűtőszekrénybe. Akár kicselezve a családot, a leghátsó sarokba téve a másnapi ebéd hozzávalójaként. A napi bosszúságokon kívül ugyanis az a helyzet is előállhat, hogy a hűtőnk napok alatt bejegesedik. Ilyenkor már nem hűt rendesen, az apró mélyhűtő rész ajtaját nem lehet kinyitni, tehát: állhatunk neki leolvasztani. Ha valakinek önleolvasztó hűtője van, nehogy azt higgye, hogy rá nem vonatkoznak az előbbiek: a hűtő nem szereti a gyors jegesedést és a gyakori leolvasztást. És ezt tiszteletben kell tartani, mert úgy tűnik, a hűtőszekrény a mai tempó mellett nélkülözhetetlen. Valamennyire helyettesíthető lenne ásott pincével, vagy jéghideg vizű kútba leengedett vödörrel, mint ahogyan annak idején a napi bevásárlás után ez a megoldás kézenfekvő volt minden családnak. Ma viszont a hűtőszekrénybe pakolunk mindent, ami nem bírja a szobahőmérsékletet, tehát: nem kell naponta nagy bevásárlást csinálnunk. Védjük és szeressük hűtőszekrényünket! Beszélő gyomorral indulunk általában a hűtőhöz, kinyitjuk az ajtaját, megőrülünk mert dugig van finomságokkal, majd minden étvágyatok elillan, mert megérzitek a kiáramló szagokat. Szódabikarbóna! Ugyanis ha ezt egy pohárban a hűtő polcára helyezzük, akkor az csodálatos módon magába szívja a kellemetlen szagokat. Ha nincs szódabikarbóna, de van ecet, kerüljön az a pohárba! A citromleve is tökéletes megoldás lehet a szagok eltávolítására.

Rezsók, sütők

Csak egyetlen mondattal térek ki a rezsókra, hiszen ők mindössze méretükben különböznek a nagyobb társaiktól plusz abban, hogy nincsen sütőjük. A gázsütő és a villanysütő egyenesen fogalom. Bennük készülnek a finom kis „nassolni valók”, sütemények, az ízes-szaftos pecsenyék, itt lehet meleg szendvicset, vagy gesztenyét sütni, és még mindenfélét készíteni, amihez forróság kell. Tessék legalább a sütőhöz edényfogó kesztyűt húzni! Mégpedig, nem elegáns, kézre símulót és rövidet, hanem vastagot, és főleg hosszút. Az egyik kezünkkel ugyanis beljebb kell nyúlni a sütőbe, hogy az edényt legyen az tepsi, tál, akármi – biztonságosan kiemeljük. Hiába van az ujjunk végén „azbesztkesztyű”, ha a karunkról leég a pihe! Hölgyeim védjük a kezeinket!

Mikrohullámú sütők

A hideg ételek újramelegítője, mely percek alatt a hidegből meleget varázsol. Ha valakinek nincs mikrója, ne keseredjen el, a tűzhely sütőtere kiválóan alkalmas a melegítésre is. Mielőtt valamit is betennénk a mikrohullámú sütőbe, figyeljünk a következőkre: Hőre lágyuló csomagolóanyagban semmi nem kerülhet a készülékbe. Fémet tartalmazó edény és csomagolóanyag úgyszintén (egyes műanyag zacskók fémes záró pánttal rendelkeznek, sok esetben a porcelánedények díszítőelemei tartalmaznak fémtartalmú festéket. Ilyenkor gyönyörű tűzijáték keletkezik a készülékben bekapcsolás után, de bármilyen szép látvány, azonnal kapcsoljuk ki, és vegyük ki belőle amit beleraktunk, mert a mikrónk teljesen tönkremegy. Mindig, mindent lefedve tegyünk a készülékbe, azért , hogy ne fröcsögjön szét semmi.